Nehéz napom lesz. Az a furcsa, hogy ritkán tudja ezt az ember. Most tudom - nem jó érzés tudni. Úgyhogy a magam módján rákészülök. Próbálok kikapcsolni minden gondolatot. Sherlock Holmes filmet nézek (könyvben jobb, hogy klasszikusokat idézzek), amúgy a brit minisorozat is jó, csak hogy kedvet csináljak a tévézéshez is. Meg persze stresszoldó vacsorát eszem: fehérpecsenye steak - van vajon ilyen kifejezés? Kit érdekel, van-e, azt vettem, vállalható minőségűt. Közepesen átsütöttem, a lakás természetesen füstben áll. Mellé na vajon mi került? Spárga. Fehér is, zöld is. Sütöttem egy pár koktélparadicsomot is; valószínűleg ezzel a trikolór körettel köszönti a tudatalattim az új köztársasági elnököt. Sószilánkok, bors, durván. Tudja fene honnan került a hűtőbe, de egy 2004-es Chateau Cambon La Pelouse került a kezembe, hirtelen bontva találtam. Haut-Médoc, Cru Bourgeois Superieur, informatív honlap, 20 euró körüli ár - dióhéjban ezt tudja a birtok, a bor. Kóstolva, dekantálva ennél persze többet. 13-as alkohol, érett, de a magyar szájnak szokatlanul kemény csersav, talán Kiss Gábor tud ilyet produkálni. Kell mellé enni, szó se róla, de elegáns, tömör, és főleg illatban: gyümölcsös ez a bordói. Rendben vagyok. Jöhet a nehéz nap, ezt érzem.