Sokkoló hírem van: itt a kánikula, már megint. Annyira, hogy az egyik kirakatban ma meztelen próbababákat láttam; már ők sem bírják ezt a meleget. Normális emberek ilyenkor autóba ülnek, és lehúznak a Balatonhoz. Igaz, lassan három-négy óra az odavezető út, a víz meg alacsony és meleg, de mégis. a miénk az a tó. A kevésbé normálisok meg Pesten maradnak, és ott próbálnak túlélni. Estefelé kitekerik a Béla és Bandi 2011-es Balaton-jának csavarzárját, és elképzelik, hogy hűvös szél fúj. Vagy már annyira kitikkadtak a melegtől, hogy nem is képzelnek el semmit. Csak bambulnak maguk elé. Bambulós bor, annak tökéletes ez a házasítás. Zöldveletelini alap, került mellé még muskotály, sauvignon blanc és olaszrizling is. Illatában mégsem a muskotály dominál, hanem a fene tudja mi. Bambulok, mondom, nem szálazgatom az illatot. Üde, friss gyümölcsök, barack, nyilván, meg talán egres és zöldalma is. (Hopp, mégiscsak figyelek én a borra is!) A 13-as alkohol már-már példásan visszafogott, nem ez a trend. Elmesélem, hogy a borboltban igyekeztem az alacsony alkoholra és a moderált árra figyelni; hát nem könnyű ez manapság. A korty kifejezetten üdítő, van tartása, lendülete. A végén picit édesbe hajlik, de nem bánom, hajoljon. Itatná magát, de én nem hagyom magam leitatni, 37 felett már kevés is megárthat. Inkább bambulok még egy kicsit.