Bevallom, eddig Andreas Ebnertől a kedvencem az almaléje volt. Szeretem a jó almalét, illetve általában szeretem a jó gyümölcsleveket, ez pedig az. Illetve nem teljesen igaz, amit állítok, hisz a 2007-es pinot noir-ját is szerettem a mozsgói termelőnek, igaz, azóta sem vettem belőle. Vettem viszont valamelyik Bortársaság akcióban a cabernet franc-jából, most került elém a palack, menthetetlenül ki is nyitottam. Rémlik amúgy, hogy mintha egyszer szomjas gödény már hozott volna egy kóstolóra ebből a borból, és akkor vadnak, csiszolatlannak tartottuk. Mármint nem Gödényt, bár amúgy őt is, persze. Most meg pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Illatában gyümölcsök, meggy, szeder, és csokoládé. Ízben nem túl komplex, de a csokoládét, meggyet ott is hozza. Lecsengése kellemesen hosszú, 14-es alkoholja nem perzsel fel maga mögött mindent. Erős öt pontos szintet tart, illata még talán e fölé is predesztinálta volna ezt a bor. Nem szoktam másnapos borokról írogatni, mert nem hiszek a másnapos borokban (mint ahogy a másnapos kóstolókban sem), de ez a tétel egy kicsit felbosszantott, úgyhogy muszáj vagyok. Kevesebb, mint 24 óra elteltével az hagyján, hogy a gyümölcsök eltűntek az illatából, és maradt a keserű csokoládé, de ízben ebből is csak a keserű maradt. Kifejezetten gyógyszeres lecsengés váltotta fel az előző napi kedvességet. Vagy én butultam el másnapra, vagy ez a bor. Ritkán tapasztalok ekkora összeesést, ha valakinek van másnapos tapasztalata ezzel a borral, szóljon. (Ettől ez még egy erős ötpontos bor, félreértés ne essék!)